Káposzta

Káposzta

A káposzta ismert zöldségünk, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó, kétéves növény. Több fajtája ismert. Hazánkban a XII.-XIII. század környéke óta termesztik.

Mi van benne?

A káposzta metil-cisztein-szulfoxidot, glükozinolátokat (glükobrasszicint) tartalmaz. A- és C-vitaminban gazdag, de viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz még káliumot, jódot, kalciumot, vasat és nátriumot is.

Mire jó?

Igen jó hatással van az emésztőrendszerre, segít helyreállítani a bélflórát. A nyers káposztalé gyorsítja a gyomor- és nyombélfekély gyógyulását, védi a gyomor-nyálkahártyát. A savanyú káposzta leve alkalmas emésztési panaszok, főként székrekedés mérséklésére, mert hashajtó hatású, de arra érzékenyeknél enyhén puffasztó is lehet.

Gyulladásos fogínyre jótékony hatással bír.

A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre használják, valamint a növény összetört vagy savanyított leveleit enyhe bőrgyulladások, bőrsérülések kezelésére ajánlották.

Nem bizonyított, de feltételezhetően antioxidáns tartalma miatt lassítja a karcinogén (rákkeltő) anyagok felszívódását a szervezetben.

Konyhai felhasználás:

  • főzve
  • levesek
  • főzelékek
  • saláták

Mellgyulladás esetén szoptatós anyukáknál alkalmazzák az évszázados, jól bevált káposztaleveles-pakolást, amely gyulladáscsökkentő hatású. Törjünk össze húsklopfolóval két-három káposztalevelet, majd a levedző, zúzott leveleket tegyük a mellekre, és takarjuk be tiszta textilpelenkával.

(forras: hazipatika.com)