Lila hagyma

Lila hagyma

Lila hagyma
Allium cepa L. convar. cepa conc. 'lilacinum' Terpó

Igazi kiskerti növény. Magas, bördős, egyenes szárán lilás fejecske virágzatával kedves színfolt a kertben. Liláspiros hagymáját jóformán minden családban kedvelik édes, aromás ízéért, gusztusos terméséért zölden és beérve.

Származása, elterjedése. Elő- és Közép- (Nyugat-) Ázsiából származik, a közönséges vöröshagymából nemesítették. Főként kiskertekben terjedt el ott, ahol a vöröshagymát termesztik.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Terméshozama a házikertben 2,0-3,0 kg/m2. Tápértéke nagy, 10% körüli szárazanyagot, 9-12% szénhidrátot, 1-3% fehérjét, 10-12% pektint, 17-20% mg/100 g C-vitamint és kevés csípős vegyületet (allilszulfid) tartalmaz. Gazdag ásványi sókban is. Energiaértéke 167-210 J.

Növénytani jellemzői. Kétéves, lágy szárú növény. Gyökérzete sekély elhelyezkedésű, bojtos. Hagymája lila, kerekdeden kúpos. Levélzete tőálló, hengeres, belül üreges, csupasz.

Virágzati szára bördős, 70-80 cm magas. Virágzata sok apró virágból álló, gömb alakú fejecske, két buroklevéllel, idegenmegporzó. Termése 3 rekeszes, felnyíló tok. Magja kicsiny, fekete. Ezermagtömege 3,2-3,8 g. Csírázóképessége 85-95%-os, a mag 3-4 évig jó, a vetéstől számított 6-8 nap múlva kel ki. Tenyészideje magról vetve 140-160 nap, dughagymáról nevelve 100-120 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye: hosszú nappalon, bőséges napfénnyel fejlődik kielégítően. Hőigénye: a mag csírázása már 4-5 °C-on megkezdődik. Alacsony hőfokon elsősorban a levélzet, magasabb hőfokon a hagymarész fejlődik. Hűvösebb éghajlaton vagy öntözve a hagymája 1 év alatt kifejlődik. Vízigénye közepes, a legtöbb nedvességet fejlődésének kezdetén kívánja. Hagymaképzéskor és -éréskor kevés csapadékot, száraz meleget kíván. Talajigénye: a szélsőséges talajtípusoktól eltekintve minden talajon sikeresen termeszthető. Mezőségi és réti agyagtalajokon terem a legjobb minőségű hagyma. A lazább talajokon azonban nagyobb termést ad. Tápanyagigényes, de friss trágyázást nem kíván.

Változékonysága, fajtái. 'Tétényi rubin': megnyúlt gömb alakú, kemény húsú, kissé csípős, lila színű, középnagy hagymájú, bőtermő. A 'Szentesi lila' (tájfajta) hagymája sötétes lila, kemény, omlós húsú, édeskés, jóízű, sűrűn ültethető. A 'Braunschweigi' sötétpiros közepesen csípős, lapos, 50-75 g-os, bőtermő. A 'Hosszú lila' nagyon mutatós, jóízű fajtavonal.

Termesztése. Dughagymáról ültetve március 10. és augusztus 1. között van a földben. Duggathatjuk főnövényként és áttelelő saláta, sóska, póréhagyma, továbbá tavaszi saláta, retek, gyökér, sárgarépa, sárgadinnye, görögdinnye stb. közé köztesként. Utónövénye az áttelelő saláta és retek, a sóska, a petrezselyem, az őszi mák és a fokhagyma, továbbá a cékla, a korai karalábé és kelkáposzta stb. lehet. Előnövénye valamennyi trágyázott kapásnövény, a borsó, a bab.

Talaj-előkészítése az őszi ásás vagy szántás. Tenyészterülete tisztán ültetve 20-25 x 10 cm (40-50 hagyma/m2). A gyökér- és a sárgarépasorok közé egy sort 10 cm tőtávolságra ültessünk, a dinnye közé hasonlóképpen, de 2-3 sor kerüljön. A többi növény közé a sorba 10 cm-re duggatjuk. így a területet jól kihasználjuk. Kellő tápanyag- és vízellátottsággal helybe vetve egyévesként is termeszthetjük. Ebben az esetben 20 x 5 cm-re, 2-3 cm mélyen vetjük és 10 cm-re ritkítjuk. Ápolása: a területet tolókapával, kézikapával, kapirccsal tartsuk gyommentesen. Öntözése: helybe vetve szükség szerint 5-10 mm vízzel öntözzük. Szedése: amikor a növények 40-50%-án már megdőlt a hagymaszár (augusztus 1-15. között), a hagymákat kiborogatjuk, napon szikkasztjuk, majd kézzel válogatva összeszedjük. Szellős, napos helyen kiterítve szárítjuk, válogatjuk és száraz helyen tároljuk.

Feldolgozása, hasznosítása. A házi-, üdülőkertben csoportosan vagy ágyasokba ültetve szépen mutat. Bemutató-, iskolakertekbe elő-, maghozójuk háttérnövénynek alkalmas.

Díszcsokornak is tetszetős. A hagyma csúcsát levágva vizes tálon díszként hajtathatjuk.

A zsíros, húsos (szalonna, kolbász) ételek hasznos kiegészítője. Konyhánkon mindennapos, kedvelt fűszer. Nyersen fogyasztva (zöldhagymaként is) rendkívül egészséges. Önálló ételként is kiváló. Étvágyfokozó, szélhajtó, vérnyomás-, vércukorszint-, érbetegség-csökkentő, diuretikus, továbbá fertőtlenítő hatású (fitoncid növény), elűzi a bél parazitáit.

Gyomor- és bélpanaszokon is segít. Összetört hagymával a rovarcsípések kezelhetők.

Elkészítése

Lilahagyma-mártás. Két kanál lisztet egy kanál zsírral aranysárgára pirítunk. Hozzáadunk 1 kockacukrot, 1 fej apróra vágott lila hagymát, kissé megpirítjuk, húslével felöntjük. Kevés ecettel vagy tejföllel megsavanyítjuk, majd lassú tűzön besűrítjük. Tálalás előtt át is szűrhetjük. Főtt húst adunk mellé.

Dinsztelt lilahagyma-feltét (köret). Két fej lila hagymát karikára szeletelve forró zsírban megpirítunk. Sóval, borssal ízesítjük. Főzelékekhez (bab, lencse, burgonya), sült húsokhoz (rostélyos, karaj) adjuk.

Lilahagyma-saláta. A vékony karikára felszeletelt hagymára felöntőlevet (kevés só, citrom, cukor, bors) adunk. Két óra múlva friss petrezselyemzöld hozzáadásával fogyaszthatjuk.

Készíthetjük vegyesen főtt, nagy szemű babbal vagy krumplival.

Köztudott a lila hagyma jótékony hatása és kiváló alapanyag a diétás étrendünkhöz. A diétás receptek egyik legfontosabb hozzávalója.

(forrás: terebess.hu)