Vörösbor

Vörösbor

Rubinvörös színű bor. Illatában a málnás jegyet előbb csokoládé, majd bőr írja fölül. Szellőztetve eluralkodik a telt szilva. Szájban figyelemre méltó komplexitást érezni: a sok szép sav, az érett tannin és a fajtajelleges gyümölcsösség harmóniáját. A jól megválasztott hordós érlelés révén tekintélyes, de nem robusztus bor született – bemutatva a villányi cabernet sauvignon gyümölcsös, fiatalon is élvezhető, kedvesebb változatát. Hosszú lecsengésében rétegek: gyümölcs, dohány, érlelési buké.

Érleléssel összetett gyümölcsösség

A borfogyasztás kifejezetten jót tesz az egészségnek – jelentették ki angol kutatók. A vörösbor ugyanis meggátolja egy, a szívbetegségek kialakulásáért felelos sejtalkotóelem termelodését a szervezetben, így kifejezetten ajánlható gyógyitalként. Különösen a töltött káposztában gazdag karácsony alatt.

Számtalan tanulmány megállapította már, hogy a mértékletes vörösborfogyasztás csökkenti a szív megbetegedéseinek kialakulását. A szakemberek mostanáig mégsem tudták megmagyarázni, hogy miért éppen a vörösbor fejt ki jótékony hatást az emberi szervezetre.

A londoni School of Medicine és a Queen Mary Egyetem munkatársainak közösen publikált tanulmányából végre fény derül a talányra. Amint a BBC beszámolójából kiderül, a vörösbor megakadályozza egy, a vérerek összehúzódását okozó kémiai anyag kialakulását.

Az ártó fehérje, az úgynevezett endothelin–1 már az artériaproblémák korai fázisában kimutatható: elosegíti a zsír lerakódását a vérerekben, és növeli a szívinfarktus esélyét. Miután a kutatók az egyik legfinomabb vörösborfajtában, a cabernet sauvignon-ban megtalálták a jótékony hatást okozó polifenol nevu vegyületet, a londoni intézetekben 23 vörös-, négy fehér- és egy rozébor, valamint egy alkoholmentes szololé került górcso alá.

Bebizonyosodott, hogy a fehér- és a rozéborok egyáltalán nincsenek hatással az endothelin–1 kialakulására, de a vörösbor igen: pontosan az alapanyagául szolgáló szolo héjában megtalálható polifenolok arányában. – A mechanizmus megismerése révén szeretnénk pontosan kiszámítani a jótékony hatás eléréséhez szükséges bor mennyiségét – jelezte a kutatás további irányát Roger Corder, a londoni Queen Mary Egyetem munkatársa. Nem véletlenül, hiszen kísérleteik során nem emberekkel, hanem tenyésztett marhaszívizomsejtekkel dolgoztak.