Zsír

Zsír

A zsír (trigliceridek), a zsírsavak (palmatinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jön létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg. A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak. Az emberi szervezet csak egyetlen kettős kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud előállítani, kettő-három kötést tartalmazó zsírsavat azonban nem. A kettős-kötést alig tartalmazó zsírok szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak (pl. sertészsír), a több kettős-kötést tartalmazó zsírok pedig folyékonyak (olajok).

A zsírok egy részét az elkészítésnél akaratlagosan használjuk, ezeket látható zsíroknak nevezzük. Másik részük azonban rejtve marad (tejtermékekben, húsárukban). A nagyon sovány, látható zsírtól megfosztott pl. sertéscombban akár 30-40 % is lehet a rejtett zsír mennyisége. Az ember kifejezetten sok zsírt tud elraktározni, felhalmozni, testtömegének akár 40-50 %-át is (extrém esetben még jóval többet is), az állatvilágban ilyen magas százalékban a bálnák tudják még felhalmozni zsír-készletüket.

 

A telítetlen zsírsavak szénatomjai kettős kötésűek, ilyenek például a linolsav, a linolénsav, arachidonsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA), ezeket a szervezet nem tudja előállítani, azaz esszenciális zsírsavak. A növényi olajok igen sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak. Legfontosabb telítetlen zsírsavak az Omega 3 (alfa-linolénsav) és az Omega 6 (linolénsav) zsírsav, mely az emberi sejtek részét képezik. Nagyobb mennyiségben vannak jelen az agysejtekben és a szinapszisoknál, ahol az idegingerület átvitele zajlik le. Az omega 3 zsírsavak csökkentik a koleszterin lerakódást az erekben, a trombózis (vérrög) kialakulását, illetve segítik a telített zsírok eloszlását. Az omega 3 leggazdagabb forrásai a halak és növényi eredetben a lenmag, kendermag, szója és a dió.

Célszerű már kész kapszulák formájában biztosítani a szükségletet, hogy a szervezet minél hamarabb és nagyobb hatékonysággal tudja feldolgozni a zsírsavat. Az omega 6 zsírsav szintén a halolajokban, a ligetszépe, a napraforgó és a borágó magvaiból nyerhető nagyobb mennyiségben, illetve gyümölcsként a fekete ribizliből. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak arányában az omega-3 zsírsavat kell előnyben részesíteni, és nagyobb arányban fogyasztani. A már túl sok omega-6 zsírsav gyulladásokra és szívproblémákra hajlamosíthat. Ha emeljük az omega 6 zsírsav felvételét, akkor azt túlhaladóan az omega 3 zsírsav felvételét is növelni kell.

 

Az omega 3 és omega 6 zsírsav jótékony hatásai:

 

  • Stimulálják, gyorsíthatják az anyagcsere folyamatokat (fogyókúra esetén ezért különösen ajánlott)
  • Csökkenthetik a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet
  • Normalizálhatják a magas vércukorszinetet, segítik az inzulin termelődését és a cukor felszívódását
  • Alkoholizmus esetén javíthatják a máj működését és méregtelenítő funkcióját, illetve csökkenthetik az elvonási tüneteket
  • Skizofrénia esetén hatékony kiegészítő a kezelésben, mivel elősegítik a prosztaglandin termelődését
  • Stressz és szorongás kezelésében mint hangulatjavító szert alkalmazzák (növelik a sejtek szerotonin és dopamin (jó érzést stimuláló inger átvivők) átvitelét a sejtek között
  • Segítheti a gyermekek finom motorikus képességét (kéz-szem koordináció)
  • Javíthatják a haj, köröm, bőr állapotát, és ekcéma esetén is alkalmazható
  • Szklerózis multiplex esetén jótékony hatást gyakorolhat, az ideg-ingerület átvitel elősegítése miatt
  • Menstruációs tüneteket csökkenthet
  • Ízületi gyulladásokat csökkenthet, illetve megelőzheti azok kialakulását
  • Könny –és nyálmirigybetegségek gyógyításában (kiszáradás-sorvadás→Sjörgen-szindróma) hatékonyan alkalmazható kiegészítő gyógykezelésként